Egy kis történelem a nagy tudomány közepette.
Vajon ki “találta ki” először, hogy hogyan is lehetne védekezni– vagy legalábbis megkísérelni a védekezést- emberek millióit elpusztító járványok ellen? Az első “oltások”- amiknek persze semmi köze nem volt még a mai értelemben vett injekciós vakcináláshoz, keletről, Kínából származnak, a X. századból- és éppen ezért a nyugati orvosok körében hatalmas ellenállást váltottak ki.
Talán sokak számára nem lesz meglepő, de az első immunizáció nyugatra hozatala egy hölgy nevéhez fűződik. (Nahát, ez is!)
Lady Mary Wortley Montagu- a brit nagykövet felesége volt, testvére és saját maga is elkapta az akkor rengeteg életet követelő feketehimlőt. A Lady túlélte, de arcát hegek csúfították el, ám testvére belehalt ebbe a betegségbe. A Lady 1715-ben Törökországba utazott, hogy 2 évig ott éljen nagykövet férjével. Egy török zenena-t (női lakrész) meglátogatva látott egy variolációnak (vagy inokulációnak) nevezett eljárást, amely során egy himlővel (variolával) gyengébben megfertőződött személy hólyagos elváltozásából folyadékot vettek ki, és azt egy egészséges személy beszippantotta, vagy a bőrén ejtett kis karcolásba tették. Így az egészséges személy is megbetegedett ugyan, de SOKKAL KEVÉSBÉ, és ami a lényeg: SOHA TÖBBÉ NEM KAPTA EL a halálos járványt.
Lady Marynek nagyon felkeltette az érdeklődését ez az eljárás, és saját lányát is alávetette ennek a fura eljárásnak- amit a kor doktorai nagy- nagy ellenérzéssel fogadtak. Nem is nagyon akarták kipróbálni, aztán mégiscsak sikerült hat kivégzésre váró elítélten elvégezni az inokulációt, akik mind a hatan túlélték ezt, ezért cserébe szabadon engedték őket. Majd árvaházi gyermekeket is sikerült ezzel a módszerrel “beoltani”, így már nem volt akadálya, hogy a hercegi családban elvégezzék mind felnőtteken, mind gyermekeken az “oltást”. Nagy szerencsére mindenki túlélte.
A hír egyre terjedt, egyre több szülő vetette alá a beavatkozásnak gyermekét, és megjelentek a kor orvosainak közleményei az akkori orvosi társaságban, a Royal Society-ben. Lassan- lassan az emberek és az orvosok elkezdték elfogadni,hogy az inokulációval bizony megelőzhető a feketehimlő, és 1754-ben ez már nem volt kérdés. Mondjuk ebbe Lady Mary is besegített egy kicsit, aki névtelenül publikálta a tényeket arról, hogy Törökországban ez már egy régóta alkalmazott eljárás.
Annak ellenére történt ez, hogy az inokulációban részesítettek 3%-a megbetegedett és meg is halt. Mondjuk a normál, vad betegségben megbetegedetteknek meg a 20-40%-a halt meg… A maradékot meg hegek csúfították el a hátralévő éltére, vagy meg is vakulhattak.
De hogy teljes legyen a történet, akkor is voltak már roppant okos oltásellenesek, akik abban az időben- mivel sem internet, sem facebook, sem twitter, sem google+ stb nem létezett, csak azt tudták hangoztatni, hogy “az inokuláció Isten ellen való vétek” , meg “szembeszállás az isteni akarattal”. Szerencsére- mint a történelem mutatja- nem jártak sikerrel. Lady Mary nevét viszont az utókor imába foglalta az eljárás Európába hozataláért.
A következő bejegyzésben megmagyarázzuk majd, hogyan is alakulhatott ki védelem az így “oltott” egyénekben.
A feketehimlőről nézzétek meg a képet itt, nem szeretném a blogba feltölteni, mert erősen megzavarja a nyugalmat.
Források:
Ferenci Tamás: Védőoltásokról- A tények alapján 2013, 3.2.fejezet, 26.o. ( Védőoltás Blog itt)
Festmény és szöveg: Wikipedia
Kép: Pixabay.com
**********************************-
Ha szeretnél friss információkat megbízható forrásból, (= orvosoktól, tőlünk), akkor szeretettel várunk hírlevelünkkel, itt feliratkozhatsz:
Mami Gyógyít hírlevél feliratkozás
